Gyulai Hírlap - Lelki boldogság

A gyermek és ifjúsági reziliencia sajátosságai a magyar gyermekvédelmi gyakorlatban címmel írt kötetet Homoki Andrea, a Gál Ferenc Egyetem gyulai főiskolai karának tanszékvezetője. A szakkönyvet december 3-án mutatták be a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-olvasótermében, a szegedi egyetem Gerhardus Kiadójának programjaként.

Homoki Andrea, a Gál Ferenc Egyetem (GFE) Egészség- és Szociális Tudományi Karának habilitált oktatója, a gyulai Szociális Munka Tanszék vezetője könyvbemutatójának volt a helyszíne kedd este a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi olvasóterme. A szegedi központú katolikus egyetem Gerhardus Kiadójának programját több neves szakember is megtisztelte jelenlétével.  

A gyermek és ifjúsági reziliencia sajátosságai a magyar gyermekvédelmi gyakorlatban című kötetről és a benne feldolgozott témákról, ezek újszerűségéről és a kutatás módszertanáról V. Gönczi Ibolya, a GFE docense, Pásztor Rita, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, Czinderi Kristóf, a GFE óraadója, Rácz Andrea, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának a dékánhelyettese és a szerző beszélgetett.

Inspiráló könyv a boldogulás képességéről

A kiadványt V. Gönczi Ibolya ajánlotta az olvasók figyelmébe, ismertetve a gyermekvédelmet kutató szerző életútját és felvázolva a kötet szerkezetét. Elmondta, hogy a küllemében is inspiráló könyv három nagy egységből tevődik össze. A bevezetőben azok a kutatási tézisek körvonalazódnak, amelyek alátámasztják a reziliencia fontosságát. 

V. Gönczi Ibolya recenziója szerint az első fejezet a reziliencia különböző tudományterületeken megjelenő értelmezéséről szól, azokról a társadalmi jelenségekről, kihívásokról, amelyek olykor alig leküzdhető akadályokat gördítenek a gyermekek és a felnőttek elé. Ugyanebben az egységben a nehézségek oldására kidolgozott és eredményesen alkalmazott jó gyakorlatok is helyet kaptak. 

A második egység hazai és nemzetközi kutatások leírását tartalmazza. Ezen kutatások eredményeire alapozva dolgozta ki munkatársai segítségével a szerző a hazai társadalmi jelenségekhez illeszkedő rezilienciamérő eszközt. A negyedik rész a jó gyakorlatok hatékonyságának a mérését mutatja be több tanulmány konklúzióin át. Az utolsó fejezetben a nemzetközi rezilienciaskála magyar adaptációról lehet olvasni. A könyvet tetemes irodalomjegyzék zárja. 

Mi a reziliencia?

A könyvbemutatón a szakértők arra a kérdésre is válaszoltak, mi a reziliencia, milyen tényezőkből tevődik össze, és van-e az egyes tényezők között összefüggés. Pásztor Rita szerint rezilienciáról beszélni ma divatos, még a digitális kompetenciákkal kapcsolatos pályázatok is a rezilienciát szolgálják. Olvasatában az említett fogalom a szaknyelvben azt jelenti, hogy képesek vagyunk a felmerülő problémákat kezelni.

Homoki Andrea az előtte szólóhoz hasonlóan vélekedett. A reziliencia szerinte az, hogy nem ragadunk bele a nehézségekbe, nem panaszkodunk, hanem gyorsan megkeressük a megoldást. A gyulai születésű Rácz Andreával már legalább egy évtizede kutatnak együtt. Sokszor tűztek már ki olyan célokat, amelyeket nem értek el, de végül mégis lett egy közös vállalkozásuk, ami reziliens helyzetnek tekinthető. 

Rácz Andrea élő videóbejelentkezésében fejtette ki a véleményét, az alkalmazkodóképességet, a boldogulást, a rugalmasságot, a képessé tevést és a hatalomtól megfosztottaknak a hatalomhoz juttatását emelve ki a rezilienciával összefüggésben. Mint mondta, manapság mindenütt rugalmasságot várnak el mindenkitől minden tekintetben. Reziliensnek tekinthető tehát az, aki ennek a kívánalomnak képes megfelelni.

Czinderi Kristóf más szemszögből közelítette meg a felvetést. Úgy vélte, a reziliencia helyes meghatározása attól függ, ki kérdi. Ugyanis a kifejezést számos tudományterületen alkalmazzák, a természettudományoktól a gazdaságtudományig. Az Európai Unió 2030-ig érvényes gazdaságfejlesztési programcsomagjában is szerepel a reziliens kitétel. Ebben a szövegkörnyezetben a rugalmas, ellenálló gazdaság jellemzője. A szó multidiszciplináris alkalmazását Czinderi Kristóf nagyon izgalmasnak tartja, hiszen tudományterületenként mást-mást jelent. 

Lélektani rugalmasság

Homoki Andrea rámutatott, a kutatássorozatban Dante Cicchetti és Donald Cohen meghatározására építkeztek. A két tudós azt állítja, hogy a gyermekek rezilienciájáról akkor beszélhetünk, ha hosszan tartóan élnek kedvezőtlen körülmények között, ennek ellenére úgy tudnak alkalmazkodni ehhez a nehézséghez, hogy közben haladnak, boldogulnak az életben. Pont ezért lélektani rugalmasságnak is nevezik a rezilienciát, húzta alá a szerző. 

A könyv egyik tanulmányában arra is reflektáltak, miként értelmezik a többi tudományterületen a rezilienciát, mit értenek alatta, milyen következtetésekre jutnak, hiszen eredményeik inspirálók lehetnek, újabb kérdések megfogalmazásához vezethetnek, például a gyermekvédelemben is. Homoki Andrea aláhúzta: a rezilienciakutatás egyre több területre szűrődik be, így egyre gazdagabb, multidiszciplináris tudományterület van kialakulóban.    

Hétköznapi varázslat

Homoki Andrea kifejtette: a családokban mindenkit érint a jelenség, a nagynénit és a keresztszülőket is, hiszen a gyermek boldogulásának, rezilienciafejlesztésének az alapjait ebben dimenzióban teszik le a hozzátartozók. Meghatározó tényező az ő kommunikáció milyensége is, ugyanis döntő, mennyire empatikusak azok a felnőttek, akik odafordulnak a gyermekhez. Ez a támogatás a társastámogatás dimenziójában valósul meg. 

Hétköznapi varázslatról van szó, amelyben minden apró rezdülésnek szerepe van, így az iskolai menzán dolgozók viselkedésének is, ugyanis a büfés néni az, aki leginkább otthonossá tudja tenni az intézményi környezetet a gyermek számára, részletezte a könyv szerzője. Homoki Andrea szerint elegendő egy ölelés is ahhoz, hogy elinduljon egy pozitív folyamat a gyermekben, mélyüljön a boldogság megélésének a képessége. A rezilienciakutatás terepét hatalmas bányának nevezte, mivel rengeteg a befolyásoló tényező.  

A reziliencia-kutatás újdonsága

Rácz Andrea kiemelte, rezilienciakutatásuk nagyon komoly szemléletváltást hozhat a gyermekvédelemben. Az sem elhanyagolandó, hogy egy multidiszciplináris területen mozognak, így eredményeik pedig nemcsak a gyermekvédelemben hasznosíthatók, saját módszereik pedig a szakma és a tudomány fejlesztésére is alkalmasak. Innovatív olyan értelemben is a kutatásuk, hogy nagyon rövid távon is képesek eredményt felmutatni, akár a szülőikompetencia-fejlesztés révén. De az is említésre érdemes, hogy a tudománynépszerűsítés irányába is lépni tudtak.

Czinderi Kristóf azt emelte ki, hogy bár ma már a csapból is reziliencia folyik, tíz-tizenöt éve még nem így volt, szakirodalmat is alig találtak hozzá. Hogy fókuszba került idehaza is, nem mellesleg a súlyos nehézségekkel küzdő gyermekekkel kapcsolatban, abban a kutatócsoportjuknak is szerepe van. Homoki Andrea abban jelölte meg a kutatás erősségét, hogy a bonyolult jelenség megközelítését kézzelfoghatóvá tették, közelebb vitték a civil szférához is. 

A gyermek és ifjúsági reziliencia sajátosságai a magyar gyermekvédelmi gyakorlatban című kötetet a helyszínen kedvezményes áron vásárolhatták meg a jelenlévők. Akik nem tudtak az eseményen részt venni, de érdeklődnek a téma iránt, a Gál Ferenc Egyetem webshopjából rendelhetik meg a könyvet.