„A 20. század elejétől kezdve, az akkoriban még több szempontból konzervatív tudományos közegben, a nők – matematikusok, fizikusok, biológusok, orvosok és más szakterületek kutatói – Berlinben találtak otthonra, inspirációra, és bizonyították, hogy nem csupán helyük van a tudományban, de meghatározó szerepük is” – fogalmazott.
Kiemelte: „Berlin mára a tudós nők egyik fővárosává nőtte ki magát”; a kutatásban, az egyetemi életben és az innováció terén is komoly szerephez jutottak a nők.
A kiállítás olyan rendkívüli tudós nők történetét mutatja be, mint Lise Meitner, aki a maghasadás felfedezésével járult hozzá a modern fizika fejlődéséhez, Emmy Noether, aki nélkül a matematika és a fizika más alapokon állna, vagy Gertrud Bäumer társadalomkutató, aki a női egyenjogúság és az oktatás terén ért el kiemelkedő eredményeket – fejtette ki.
Hozzátette: ezek az asszonyok koruk és környezetük határait is feszegették, generációkat inspirálva ezzel.
A könyvtár német anyagát gondozó Niedermayer Hermina a megnyitón elmondta: a mintegy száz évet felölelő tárlat 22 olyan tudós nő munkásságát mutatja be, akire példaképként tekinthetünk. A legkorábban, 1871-ben, Lydia Rabinowitsch–Kempner mikrobiológus született, aki Robert Koch előtt felfedezte a tuberkulózist okozó baktériumot, a legkésőbb pedig, 1976-ban, Sabine Gabrysch orvos és epidemiológus.
A kiállítás november 30-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.