A Pénelopeia című ősbemutatót, a Maladype Színházzal koprodukcióban hozta létre a Gyulai Várszínház, s a budapesti május végi bemutató után, július 22-én lesz látható a Kamarateremben. Az előadás Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja: Pénelopé történetének modern kori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve. A 2005-ben írt nagysikerű regény (fordító: Géher István) sok szálon futó színpadi feldolgozása a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé tragikus sorsának meghosszabbítása, a szolgálólányok életét követelő kegyetlen gyilkosság miatt érzett fájdalom és bűntudat kivetülése.
Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait. A rendezői koncepció érzékenyen integrálja az előadás sokrétű szövetébe az Odüsszeusz és a fia, Télemakhosz által felakasztatott tizenkét szolgálólány titkokkal teli történetét és megöletésük erkölcsi vetületeit. A Magyarországon először színpadra álmodott történet főszereplője: Varga Gabriella. Unokanővérét, Helenét Orbán Nelli, szolgálólányait Bajkó Edina kelti életre. A többszólamú produkcióban a kivételes énektudással és zenei képzettséggel rendelkező színművészek hárfán, basszusgitáron és különböző ütőhangszereken is kifejezésre juttatják a különleges kapcsolati impulzusokban megnyilvánuló érzelmeket.
Balázs Zoltán rendezésében egy olyan közérthető művészszínházi produkció jött létre, ami nem csak szakmai körök figyelmére tarthat számot.
A Győrei Zsolt–Schlachtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című művének ősbemutatóját július 24-én a debreceni Csokonai Nemzeti Színházzal koprodukcióban hozza létre a Várszínház, Zakariás Zalán rendezésében.
A megrendelésre készült új magyar darab műfaji meghatározása, a dalos bohóság két részben is jelzi, hogy nem hagyományos történelmi drámával van dolgunk. Jóllehet az első felvonás 1848 októberében játszódik Gyulán, a Szarvas kocsmában, a második és harmadik Wenckheim Károly gróf kastélyában. Erkel Ferenc a forradalmi események közepette visszavonul Gyulára, hogy néhány nyugodt hetet töltsön ott, esetleg komponáljon is. Fogalma sincs arról, milyen bonyodalmakat tartogatnak számára e kikapcsolódásra szánt napok.
A Szarvas kocsma dalárai megpróbálják elrabolni a kastély grófnéját, Radetzky Friderikát, az olasz hadszíntér tábornokának lányát, ezzel késztetve meghátrálásra a szabadságharc elleni erőket. Közben a még nem császár 18 éves Ferenc József is megjelenik inkognitóban, aki szintén őt, egykori szerelmét akarja elrabolni. Erkel pedig, bármennyire szeretne, nem tud kimaradni a félreértések rettenetes zűrzavarából. Legalábbis a Csokonai Nemzeti Színház társulatának végtelenül szórakoztató előadásában, ami adekvátan közvetíti a szerzőkre jellemző frenetikus humort, szatirikus játékosságot, s közben még az ismert operák dallamai is felcsendülnek, persze meglepő, új szövegekkel.
